
A KTSzSz 2002. július 4-én több hónapig tartó előkészítés és szakmai egyeztetés után alakult meg, néhány tapasztalt konferenciatolmács fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhetően. A Szövetségünk megalakulását az motiválta, hogy a konferencia- tolmácsolás jelentősen különbözik a többi tolmácsolási formáktól, más készségeket és képességet követel. A konferenciatolmácsnak állandóan tovább kell magát képeznie, tevékenysége sok időt, ráfordítást és nem ritkán áldozatot is kíván. A KTSzSz magáénak vallja a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete (AIIC) ajánlásait és állásfoglalásait.
Szövetségünk célja:
A köztudatban úgy él, hogy a konferenciatolmácsolást először a nünbergi perben alkalmazták, de 1927-ben, a genfi nemzetközi munkaügyi konferencián már megtaláljuk a ma szinte mindennapos többnyelvű konferencia minden kellékét: számos, több nyelvet beszélő résztvevőt, az akkor még kezdetleges technikai berendezéséket, és természetesen, a tolmácsokat.
Azóta természetesen, a technika rengeteget fejlődött, a hangátvitel tökéletesedett. Ma a kongresszusi résztvevők rádióhullámokon vagy infravörös berendezéséken, esetenként videón, netán interneten át hallják a tolmácsok hangját. Nemcsak a technika haladt azonban előre, hanem a tolmácsok is profibbakká, egyre képzettebbé lettek.
Mint mindenütt a világon, Magyarországon is, ezt a szakmát természetes személyek gyakorolják. A szakma hivatásszerű gyakorlásához felsőfokú szakirányú végzettség, több nyelv magas szintű tudása, több egyetemi diploma és széleskörű műveltség szükséges.
A KTSzSz kezdettől hangoztatott álláspontja szerint - az AIIC (Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete) ajánlásának megfelelően - a tolmácsolás messzemenően személyhez kötött tevékenység. A tolmácsolás terméke szellemi termék, a tolmács szellemi tulajdona, amit a szellemi tulajdonhoz fűződő nemzetközi egyezmények védenek, melyeknek Magyarország is részese (pl. Berni Konvenció).
Ebben a tekintetben a KTSzSz aggályosnak tartja, hogy egyes esetekben (pl. közbeszerzési pályázatok elbírálásakor) előnyben részesítik a gazdasági társaságokat, és a döntő szempont nem a minőségi munka, hanem az alacsony ár. Az a tény, hogy irodák vállalják és osztják el a munkát, oda vezet, hogy sérül az európai intézményekben alapvető nyomon követhetőség, és a személyes felelősség kérdése, ami kihatással van a munka minőségére, és lehetetlenné teszi a megrendelő és megbízott közötti közvetlen, bizalmon alapuló kapcsolatot.
Tolmácsaink számos magyar és külföldi intézményben dolgoznak rendszeresen, amelyek közül csak néhányat emelünk ki: